Él -e bennünk belső gyermek?
Egyrészt nem, ez képtelenség, bennem nem igazán van hely még egy emberi lény számára, a belső szerveim úgymond teljesen kitöltik a testemet. Másrészt, ha átvitt értelemben, mondhatni képletesen közelítjük meg a kérdést, akkor persze, lakik belső gyermek bennem, nem is egy, szerintem egy kisebb óvodai csoport is kijönne belőle. És akkor még ott van a bennem lakó apa, a bennem lakó tudós, művész, felfedező, és sajnos a bennem élő lusta dög, a pesszimista, a depressziós vagy a sunyi, a meggondolatlan vagy a felelőtlen.
A személyiségünk több száz vagy még annál is több részből tevődik össze. Bár ez így normális, nem mindegy, hogy ezek a részek egy csapatban dolgoznak egy valamelyest közösnek tekinthető cél eléréséért, vagy ellenkezőleg, egymást akadályozva, ellentétes érdekeket szem előtt tartva. Ha az utóbbi eset áll fent, akkor tele vagyunk belső konfliktusokkal. Nem szeretnék negatívan gondolkozni, de legtöbbször bizony igaz, hogy egy csomó ellentét van a belső részeink között. Csöppent sem harmonikus a bennünk lakók élete.
Az egyik ilyen részünket tekinthetjük a bennünk élő belső gyermeknek. Ez egyrészt mindazokból az emlékekből és élmények hatalmas adatbázisából épül fel, amelyet gyerekkorunkban átéltünk. Vannak kellemes emlékeink életünknek ebből a szakaszából, a barátainkkal vagy a családdal együtt töltött időből, amelyekre a mai napig jól esik visszagondolni. Persze az emlékek jó része már rég feledésbe merült, nem tudjuk felidézni, de ez nem azt jelenti, hogy nem hatnak az életünkre. Sőt, ezek a tudattalan szinten beivódott lenyomatok befolyásolják igazán a jelenlegi életünket, ezek alakítják, formálják személyiségünket.
A kellemetlen emlékek
A kellemetlen emlékek még könnyebben feledésbe merülnek, a csalódásaink, tévedéseink, kudarcaink és fájdalmaink, amelyekről nem szívesen beszélünk, előbb-utóbb végképp kiesnek a tudatos elménkből. Ez nem azt jelenti, hogy ezekhez már nem tudunk hozzáférni, csupán azt, tudatos módon hiába erőltetjük az agyunkat, hogy megtaláljuk őket. Van azonban számos módszer, amellyel elérhetjük ezeket az emlékeket is. Ennek azért van különös jelentősége, mert képesek vagyunk kijavítani a régi emlékeinket. A megtörtént események megváltoztathatatlanok, de ha gondolatban újra lejátsszuk azokat, ráadásul másképpen, akkor megváltozik az, ahogyan emlékszünk az emlékre, s mivel ez azt jelenti, hogy megváltozik a viszonyunk az emlékkel, ezért az már nem ugyanúgy hat az életünkre, mint azelőtt.
A gyerekkori emlékek tehát átrajzolhatók, így egy valamilyen szinten boldogtalan gyerekkor is gazdagítható utólag színekkel, szeretettel, erőforrásokkal. Ha ezt megtesszük, a jelenlegi életünk lesz jobb, nyugodtabb, felszabadultabb, a korlátaink egy részét dönthetjük így le.
A bennünk élő belső gyermek persze mást is jelenthet. Ha képesek vagyunk előhívni magunkból ezt a részünket, akkor megtalálhatjuk vagy feléleszthetjük azokat a gyermeki erőforrásokat és képességeket, amelyek részben már kihaltak vagy túl mélyre kerültek bennünk. Ilyen erőforrás a kíváncsiság, a megismerni akarás, és a teljes belemerülés élménye. A kreativitás egy másik építőeleme ezeknek a képességeknek vagy állapotoknak. Ha a gyermeki találékonysághoz hozzáadjuk azt a fajta kitartást, eltökéltséget, amely minden gyermeknél a maximumon pörög, akkor olyan belső állapotot alakíthatunk ki, amely a felnőttek világában is az egyik legjobb útja a csúcsteljesítmény elérésének. Aki képes előhozni magából a legfontosabb építőelemeit annak a gondolkodási és viselkedési stratégiának, ami a gyermekeket jellemzi, annak a mindennapjai sokkal kellemesebben, gördülékenyebben és vidámabban telnek, mint azoknak a túlkomolyodott felnőtteknek, akik saját fontosságukkal és komolyságukkal eltelve elhatárolódnak a gyermeki dolgoktól.
Jó ha megérted, itt nem kell új dolgokat megtanulnod, nem kell erőszakot elkövetned magadon, hogy olyan legyél, amilyen nem vagy. Te már eleve jó voltál ezekben a dolgokban. Nagyszerű voltál, fantasztikusan gyorsan tanultál meg beszélni, járni, énekelni, játszani, és még egy csomó mindent.
Ezek az erőforrások veleszületett módon mindig is benned voltak, de aztán jött az iskola, ahol nem minden tanár bácsi és tanár néni tudta azt, hogy ezeket megőrizni, nem pedig elfojtani kell, és aztán a munkahely, a szabályok és a keretek, a szürke hétköznapok, a megélhetés, ahol még azt is megszabják, hogy milyen irányba tekerheted a saját mókuskereked. A tévé, a politika, a fogyasztói társadalom, a státuszszimbólumok, a valóságshow-k, a hatalmaskodások és korrupció egyre nyomasztóbb rétegekben rakódik személyiségünkre, mélyre ásva és megbénítva mindazokat a tulajdonságainkat, amelyek gyermekként még természetes tulajdonunk voltak. Vajon képes vagy ezeket ismét megtalálni önmagadban?
Képes vagy-e felszakítani a korlátokat és kötelékeket, hogy újra szabadon gondolkozhass és végre saját magad irányítsd az életed? Vagy Te is beállsz a 21. századi zombik seregébe, hogy a munkából hazaesve a családtagjaid meg sem látva zuhanj le a képernyő elé, és teljes tudatoddal belemerülj valami szánalmas komédiába, miközben mindenki mereven bámulja a saját képernyőjét?
Én azt mondom Neked, hogy légy gyerekes!
A szó több értelmében is. Egyrészt légy gyerekes, vagyis szabad, kreatív, játékos és vidám felfedező, őrizd meg vagy fedezd fel újra, hogy igenis van humorérzéked. Légy lázadó, és emelkedj ki a tömegből. Vásárolj tudatosan, ápold és erősítsd emberi kapcsolataidat, óvd a Földet és tanulj, fejlődj, változz!
Másrészt légy gyerekes, vagyis legyen gyereked, hiszen a legkönnyebben úgy találhatod meg a benned élő gyermeket, ha a saját gyerekedet figyeled. S ha már tudod, milyen hibákat követtek el a szüleid, gondoskodj róla, hogy a Te gyerekednek jobb legyen. Figyelj oda rá, hogy ne szippantsa be őt a versenyszellem, a korlátoltság, a modern világ ridegsége. Ne engedd, hogy egész nap a képernyők tartsák fogva a figyelmét. Te vagy a felelős azért, hogy milyen ember lesz belőle.
Mondták már Neked, hogy milyen gyerekes vagy? Ha nem, hát húzzál bele! -használd a
Mindennapi NLP gyakorlatait >>>
Szűcs Tibor, aki a http://mindennapinlp.hu vezetője,
sok hasznos tanáccsal látta már eddig is az olvasóit. Közben pedig a kezdetektől támogatja a Lélekpillangó mozgalmát.
