Azzal az ígérettel érkeztél, hogy megtalálod a boldogságot, hogy élvezed az életedet, hogy tapasztalsz, tanulsz, szeretsz. A lélek, mely benned testet öltött, erre vállalkozott.
Érdekes úton és összefüggéseken vezetlek át, ha velem tartasz, mert megértheted, mi a célod a Földön, hol a boldogságod, miért hiszed, hogy elvesztetted és hogyan találod meg…
Ismerd meg az életedet egy tágabb nézőpontból, melyben Te sokkal több vagy annál, amit önmagadról tudsz vagy hiszel.
A születésed sokk-ja és az életcélod…
Minden – a földi életedben – azzal kezdődött, hogy a lelked beleköltözött egy icipici, tehetetlen kis testbe. A lélek, mely szabadon szárnyal, mely akár falakon jár át, melynek nem számít sem tér, sem idő, mely nem érezhet fájdalmat sem, úgy döntött: testben és anyagba sűrűsödve megtapasztalja önmagát.
Az ígérte meg neked a lelked: hogy megéli önmagát, a szeretetet, szerelmet, boldogságot a fizikai sík akadályai között.
Ez az életcélod: boldognak lenni és szeretetben élni.
Milyen akadályok?
A földi létben: nem járhatsz át a falakon, időnként megbetegszik a tested, máskor óceán távolságok választanak el az álmaidtól, megint máskor az idő dolgozik ellened…
Az első sokk a születéskor a levegővételnél ért, hiszen akkor döbbentél rá, hogy ahhoz, hogy a tested túlélhessen, a környezetedből el kell venned valamit, meg kell szerezned a levegőt. Hamar tudatosult, hogy édesanyád nélkül nem jutsz táplálékhoz, nem tudsz mozogni vagyis, ha nincs körötted, akit szeretsz, és aki szeret, az életed is elveszne.
Az egód, a személyiséged született meg ezzel (a szellemiséged), és vele az első élmény, hogy a környezetétől kell megszerezned a boldogságot adó javakat. Ez a megszerzés és birtoklás pedig sokáig meghatározza az élethez és másokhoz való viszonyodat.
A félelmeid hegyeket magasítanak a boldogságod útjába
Ahogyan a személyiséged ráébredt arra, hogy a túléléshez szükséged van a birtoklásra és javak megszerzésre, egy sor félelmet kezdtél magadra pakolni. Félsz ezek elvesztésétől és mindentől, amit picit is „rossz”-ként azonosítasz.
A félelmeid picike korodtól napjaidig folyamatosan rakódnak a személyiségedre és elfedik azt a békét és harmóniát, amivel a lelkedben megszülettél.
Azonosulsz a gondolataiddal, az elméddel, a félelmeiddel, és elveid keletkeznek. Ezek irányítanak. Ezek mentén eldöntöd a világról, hogy mi a jó és mi a rossz.
Amint önmagadra találsz, a boldogságodra találsz rá
A hagymahéj-szerűen rád rakódott személyiségjegyeid alatt már te is nehezen találod eredendő önmagad. Ez is te vagy, de mélyen érzed, hogy lakik benned „valaki”, aki nem háborog, csak megfigyel. „Valaki”, akiben ott a békéd, a nyugalmad, a harmóniád. A te valódi, eredendő én-ed az.
Amikor egy-egy mélypontodon, vagy vita hevében hirtelen azt érzed: minden rendben lesz, vagy amikor beteg a gyereked és az aggodalom mellett belül érzed, hogy: minden rendben lesz, akkor pillanatokra „hazajutsz önmagadba”, a belső békédbe, a lelked csendjébe. Olyankor egy-egy pillanatra megérzed a burkok alatt azt a szeretetet és boldogságot, ami öröktől benned lakozik.
A lépéseid, melyek önmagad és a boldogságod felé visznek
Már tudod, hogy az egységből születtél testbe, és hogy a túlélés miatti félelmeid arra ösztökélnek, hogy ragaszkodj elveidhez, szokásokhoz, hogy megszerezz és birtokolj dolgokat, embereket! Ezeket „kell” lefejtened, és rátalálsz a belső én-edre, a boldogságodra!
- Gondolkozz kérdésekben kijelentések helyett!
Csak próbáld ki néhány hétre, hogy mindent, amit biztosnak hittél, azt megkérdőjelezed pl: Biztos, hogy ha bátran szeretni fogok, becsapnak majd? Biztos, hogy a párom nélkül elvesznék? Biztos, hogy a férfiakat a hasuknál lehet megfogni? Ha megtanulsz kérdések között élni, a világ kitágul, sokkal több lehetőséget fogsz megtalálni benne! - Semmiről se döntsd el, hogy az jó-e vagy rossz!
Ne ítélkezz! Bármi kerül is az életedbe, minden téged szolgál, mert – bár adott esetben lehet, hogy kellemetlen – mégis olyan tapasztalásra vezet rá, amelyből a jövőben profitálhatsz.
Lehet, hogy elbocsát a főnököd, és ez rossz lehet, de ezzel segít hozzá egy sokkal jobb munkához. Lehet, hogy összetöröd az autódat, de a biztosító olyan konstrukcióban fizet, hogy még jobban is jársz…
Ki dönti el például, hogy koraszülött kisbaba életét megmenteni jó ötlet volt-e, ha bár icipiciként sok műtéten átesett, de mégis szépen fejlődött, sok örömet adott, mígnem 13 éves korában egy betegségben mégis meghalt…? Mondanád, hogy rossz volt az életét megadni neki? Vagy mondanád azt egyértelműen, hogy jó? Ne ítélkezz, inkább kérdezz! - Légy hálás!
Legtöbbször arra figyelsz, amid nincs, ami hiányzik, és ezért sokat szomorkodsz – ez a megszerzés és birtoklás programod miatt van.
A figyelmedet koncentráld arra, amid van! Légy hálás mindazért, amid van: a humorérzékedért, a problémamegoldó készségedért, a figyelmedért, az empátiádért, a kreativitásodért… és mindenért, ami szerinted ott lakik benned!
A hálával a fókuszba a jelen öröme és elégedettsége kerül és néhány nap múltán azt veszed észre, hogy jobb a kedved, többet mosolyogsz és nyitottabb vagy mások felé is! - A hibáidat fogadd el, és változtasd őket lehetőséggé!
Vajon ki szerint hiba a hibád? Azt az egyik ember hibának láthatja, de mások akár előnyödnek is tekinthetik. Amit most hibádnak vélsz, az valójában egy lehetőség: kihozhatsz belőle még jobbat, vagy felfoghatod „kalandnak”, hogy ezzel „kell” élned! Míg hibának éled meg a vélt gyengeségeidet, addig szenvedést fognak okozni neked. Amint lehetőségként nézel ezekre, elégedettebben éled meg a jelent. - Ismerd fel a félelmeidet és lépd át a korlátaidat
Tévúton vagy, ha azt hiszed, határokat kell húznod, hogy túlélhess. Ha reális veszély fenyeget, nézz vele szembe, és cselekedj, hárítsd el!
Ha a veszély nem reális, akkor vizsgáld meg a félelmedet, szükséged van-e rá! Nézd meg mikor keletkezett, mi történhet, ha bekövetkezik a „veszély”, van-e esélye egyáltalán ennek!
Amikor a félelmed burkait lehámozod magadról, a benned élő szeretet és harmónia már szabadon tud áramlani. Nem ütközi a félelmek, szokások, elvek korlátaiba és be is tudod fogadni másoktól a bőséget, a szeretetet.
Mi végül is a boldogság?
A boldogság TE MAGAD vagy!
Ezért csupán észre kell venned magadban! Ott az eredendő forrás benned: a lelked harmóniája, az eredendő szeretet energiád, a belső békéd és nyugalmad.
A boldogságod az a szeretettel teli állapotod, melyben tudod, a világmindenség egységének része vagy. Képes vagy szeretni, és megélni a pillanatot, a jelent!
Amikor a tiszta, szeretetet áramoltatod önmagad és mások felé is, akkor a teremtésed is felerősödik, és a küzdelmes út helyett egy sokkal egyenesebb, könnyedebb út nyílik a céljaid felé.
Ha nem valósul meg a cél, nem esel kétségbe, mert tudod: amin lehet, változtatni fogsz, amin nem, azon nem fogsz szenvedni… minden téged szolgál a te életedben: mert abban te magad vagy a teremtő, a béke, a harmónia, a boldogság maga!
Ez a cikk az írói pályázatra érkezett pályamű. Ha tetszik, ha egyetértesz vele, ha szívesen olvasnál a szerzőtől a Lélekpillangó meséje idején is minél többet, akkor oszd meg minél több helyen. Szólj hozzá, kommentáld, mert fontos a biztató, kedves szó minden alkotó embernek. A pályázatra érkezett cikkeket sorban megtalálod a blogon, ahol a szerző neve a cím mögé került!
